Element contents
Series: Elements in Popular Music
Workers' Song Research and Folk Revival in the Eastern Bloc
Connected Traditions
Published online by Cambridge University Press: 11 August 2026
Summary
This Element explores workers' song research, a dominant strand of music scholarship in the Eastern Bloc and one of the earliest to engage with musical practices beyond the domains of art music and peasant folklore. It traces the institutionalization of this field, the changing interests of its representatives, and the ways in which, from the 1960s onward, they built regional networks and established dialogue with actors of the Western folk revival. Through these networks and exchanges, the repertoires and key performers of the international folk scene gained visibility behind the Iron Curtain. Yet the 'folk revival' assumed an ambivalent character there, as communist governments and cultural institutions sought to appropriate and elevate it to a central position within the popular music sphere. The study focuses primarily on Hungary, East Germany, and Czechoslovakia, highlighting the role of local scholars in linking different musical traditions and in shaping state-sponsored folk scenes.
Information
- Type
- Element
- Information
- Series: Elements in Popular MusicOnline ISBN: 9781009682848Publisher: Cambridge University PressPrint publication: 03 September 2026
References
Babiracki, P. & Jersild, A., eds. (2016). Socialist Internationalism in the Cold War: Exploring the Second World, New York: Springer.10.1007/978-3-319-32570-5CrossRefGoogle Scholar
Balajthy, K. (2024). Kis-Csöbörcsök: egy magyar falu a Dnyeszter bal partján. Honismeret, 12(1), pp. 69–74.Google Scholar
Blüml, J. & Ignácz, Á. (2022). History of Popular Music Research in the Czech Lands and Hungary: Contexts, Parallels, Interrelations (1918–1998). Hudební věda, 59(2–3), pp. 5–69.10.54759/MUSICOLOGY-2022-0201CrossRefGoogle Scholar
Blüml, J. & Opekar, A. (2025). Popular Music Research behind the Iron Curtain: Czech Musicology in the Context of Central European Culture and Politics, Berlin: Peter Lang.10.3726/b22740CrossRefGoogle Scholar
Brooke, C. (2001). Soviet Music in the International Arena, 1932–41. European History Quarterly, 32(2), pp. 231–264.10.1177/026569140103100203CrossRefGoogle Scholar
Bullivant, J. (2017). Alan Bush, Modern Music, and the Cold War. The Cultural Left in Britain and the Communist Bloc, Cambridge: Cambridge University Press.CrossRefGoogle Scholar
Burrell, K. & Hörschelmann, K. eds. (2014). Mobilities in Socialist and Post-Socialist States, London: Palgrave.10.1057/9781137267290CrossRefGoogle Scholar
Cole, R. (2021). The Folk. Music, Modernity, and the Political Imagination, Oakland: University of California Press.Google Scholar
Cortez, C. M. (1980). A latin-amerikai népzene perspektívái. Magyar Zene, 32(1), pp. 72–83.Google Scholar
Dalos, A. (2021). A Magyarország zenetörténete 5. (20. századi) kötetének terveiről. http://real.mtak.hu/83803/1/Dalos_TF_eloadas_180419_c.pdf (last accessed: 9 October 2025).Google Scholar
David-Fox, M. (2014). The Iron Curtain as Semipermeable Membrane. In Babiracki, P. & Zimmer, K., eds., Cold War Crossings. International Travel and Exchange across the Soviet Bloc, Arlington: University of Texas, pp. 14–39.Google Scholar
Djagalov, R. (2013). Guitar Poetry, Democratic Socialism, and the Limits of 1960s Internationalism. In Gorsuch, A. E. & Koenker, D. P., eds., The Socialist Sixties. Crossing Borders in the Second World, Bloomington: Indiana University Press, pp. 148–166.Google Scholar
Dömötör, T. (1961). Az első nemzetközi munkásdal konferencia tanulságai. Muzsika, 4(6), pp. 1–2.Google Scholar
Eisler, H. (1982). Manifest. In Eisler, H., ed., Musik und Politik. Schriften 1948–1962, Leipzig: VEB Deutscher Verlag für Musik, pp. 26–31.Google Scholar
Elsner, J. (1964). Der Einfluss der Arbeitermusikbewegung auf die Kampflieder Hanns Eislers. Beiträge zur Musikwissenschaft, 6(4), pp. 301–306.Google Scholar
Eyerman, R. & Jamison, A. (1998). Music and Social Movements. Mobilizing Traditions in the Twentieth Century, Cambridge: Cambridge University Press.CrossRefGoogle Scholar
Fejes, G. (1963). Hanns Eisler zenéje dalai és kantátái tükrében. Magyar Zene, 4(3), pp. 281–286.Google Scholar
Fosler-Lussier, D. (2007). Music Divided: Bartók’s Legacy in Cold War Culture, Berkeley: University of California Press.10.1525/california/9780520249653.001.0001CrossRefGoogle Scholar
Frith, S. (1981). The Magic That Can Set You Free’: The Ideology of Folk and the Myth of the Rock Community. Popular Music, 1, pp. 159–168.10.1017/S0261143000000970CrossRefGoogle Scholar
Gáncs, D. & Zoltán, J. (2004). A dallam diadala. A táncdalfesztiválok története, Budapest: La Ventana.Google Scholar
Greenblatt, S. (2009). Cultural Mobility: A Manifesto, Cambridge: Cambridge University Press.10.1017/CBO9780511804663CrossRefGoogle Scholar
György, P. (2014). A hatalom képzelete. Állami kultúra és művészet 1957 és 1980 között, Budapest: Magvető.Google Scholar
Gyürkiné, K. M., ed. (1965). Elindultunk idegenbe. Amerikai magyar munkásdalok, Budapest: MTA.Google Scholar
Hackenberg, E. & Lammel, J. (2024). Inge Lammel: Emigrantin – Antifaschistin – Musikwissenschaftlerin, Berlin & Leipzig: Hentrich und Hentrich.Google Scholar
Hadas, M. (1987). A nemzet prófétája. Kísérlet Kodály pályájának szociológiai értelmezésére. Szociológia, 16(4), pp. 469–490.Google Scholar
Hahn, Werner G. (1982). Postwar Soviet Politics: The Fall of Zhdanov and the Defeat of Moderation, 1946–53, Ithaca: Cornell University Press.10.7591/9781501743399CrossRefGoogle Scholar
Hatos, P. (2021). Rosszfiúk világforradalma. Az 1919-es Magyarországi Tanácsköztársaság története, Budapest: Jaffa.Google Scholar
Havas, Á. (2022). The Genesis and Structure of the Hungarian Jazz Diaspora, London: Routledge.10.4324/9781003132790CrossRefGoogle Scholar
Havlík, J. (2007). The Prague Manifesto after (almost) Sixty Years. Czech Music Quarterly, 7(2), pp. 42–51.Google Scholar
Holler, E. (2013). The Burg Waldeck Festivals, 1964–1969. In Robb, D., ed., Protest Song in East and West Germany since the 1960s, Rochester, NY: Boydell & Brewer, pp. 94–132.Google Scholar
Hudba národů: sborník přednášek, proslovených na 1. mezinárodním sjezdu skladatelů a hudebních kritiků v Praze ve dnech 16.–26. května 1947 (1948), Prague: Syndikát českých skladatelů.Google Scholar
Hutchinson, S. (2022). Forschungsprojekt. Second World Music: Latin America, East Germany, and the Sonic Circuitry of Socialism. Baessler-Archiv, 68, pp. 193–196.Google Scholar
Hutchinson, S. (2024). World music, the Second World, and the Schlossplatz: Remembering (and Forgetting) the Festival des politischen Liedes. http://secondworldmusic.wordpress.com (last accessed: 9 October 2025).Google Scholar
Ignácz, Á. (2018). A Musical Inquisition? Soviet ‘Deputies’ of Musical Entertainment in Hungary during the Early 1950s. In Dunkel, M. & Nietzsche, S., eds., Popular Music and Public Diplomacy, Bielefeld: Transcript Verlag, pp. 133–151.10.14361/9783839443583-008CrossRefGoogle Scholar
Ignácz, Á. (2020). Milliók zenéje. Populáris zene és zenetudomány az államszocialista Magyarországon, Budapest: Rózsavölgyi és Társa.Google Scholar
Ignácz, Á. (2025b). The Festival des politischen Liedes and the Soviet Bloc: Hungarian Folk in East Berlin 1970–1980. Musicologia Brunensia, 60 (2), pp. 45–62.10.5817/MB2025-2-3CrossRefGoogle Scholar
Ignácz, Á. (2026a). Losonczi Ágnes és a magyar zeneszociológia útjai az 1960-as években. Kultúra és Közösség, 52(1), pp. 29–40.Google Scholar
Ignácz, Á. (2026b). ‘Our Music and the Masses’. Debates on the Socialist Transformation of Music Culture in the Union of Hungarian Musicians. In Křupková, L. & Ritter, R., eds., Composers’ Unions and Cultural Policy in State Socialist Countries in the 1950s and 1960s, Berlin: Peter Lang, pp. 227–268.Google Scholar
Ignácz, Á. & Rigó, M. (2026). Hungary, Vietnam, and the Paradoxes of Socialist Internationalism. The Limits of Cultural Exchange during the Cold War. Slavic Review (forthcoming).Google Scholar
Ingram, D. (2012). My Dirty Stream: Pete Seeger, American Folk Music, and Environmental Protest. In Peddie, I., ed., Music and Protest. London: Ashgate, pp. 21–36.Google Scholar
Jakelski, L. (2017). Making New Music in Cold War Poland: The Warsaw Autumn Festival, 1956–1968, Oakland: University of California Press.Google Scholar
Jemnitz, S. (1925). Der Jazz als Form und Inhalt. Musikblätter des Anbruch, 7(4), pp. 188–196.Google Scholar
Jemnitz, S. (1936). A jazz. In Molnár, I., ed., A magyar muzsika könyve, Budapest: Merkantil, pp. 117–118.Google Scholar
Jemnitz, S. (1937). Munkás-zeneiskolát! Munkások dal- és zeneközlönye, 13(2), pp. 13–15.Google Scholar
Jiránek, J. (1963). Zdeněk Nejedlý. In Nejedlý, Z.. Válogatott zenei tanulmányok, Budapest: Zeneműkiadó, pp. 5–14.Google Scholar
Jiránek, J. & Karásek, B., eds. (1962). Pro zpěv a radost lidí. Materiály a dokumenty z tvůrčí konference Svazu čs. skladatelů o malých formách, Bánská Bystrica, 24. a 25. června 1961, Prague: Panton.Google Scholar
John, E. (2006). Die Entdeckung des sozialkritischen Liedes. Wolfgang Steinitz als Wegbereiter eines neuen Volkslied-Verständnisses. In John, E., ed., Die Entdeckung des sozialkritischen Liedes, Zum 100. Geburtstag von Wolfang Steinitz, Münster: Waxmann, pp. 13–23.Google Scholar
Horváth, K., Z. (2015). Brit szellem és külvárosi dzsungaság. A Nyugat-kép felhajtóereje a magyar populáris zene korai történetében. In Ignácz, Á, ed., Műfajok, stílusok, szubkultúrák. Tanulmányok a magyar populáris zenéről, Budapest: Rózsavölgyi és Társa, pp. 107–122.Google Scholar
Horváth, K., Z. (2019). Nem-egyidejű egyidejűség. A Petőfi Csarnok a művelődési ház és a globális populáris zenei helyszín között’. In Horváth, Z. K. & Ignácz, Á, eds., A Petőfi Csarnok. Ifjúsági kulturális és szabadidő-politika 1985–1993. Budapest: Rózsavölgyi és Társa, pp. 9–14.Google Scholar
Horváth, K., Z. (2020). Pol-beat: forradalmi népzene egy poszt-heroikus korban: A Gerilla együttes a globális forradalmi tematika és az állami midcult között, 1965–1971. In Ignácz, Á, ed., A magyar populáris zene története(i), Budapest: Rózsavölgyi és Társa, pp. 313–368.Google Scholar
Kalmár, M. (2014). Történelmi galaxisok vonzásában. Magyarország és a szovjetrendszer, Budapest: Osiris.Google Scholar
Karbusický, V. (1961). Referát o chystaném mezinárodním symposiu o výzkumu a teoretických otázkách dělnického zpěvu. Hudební Rozhledy, 14(3), pp. 101–102.Google Scholar
Karbusický, V. (1964). Das Arbeiterlied in der Geschichte und Gesellschaft. Beiträge zur Musikwissenschaft, 6(4), pp. 317–321.Google Scholar
Koivunen, P. (2023). Performing Peace and Friendship. The World Youth Festivals and Soviet Cultural Diplomacy, Berlin: de Gruyter.Google Scholar
Kövér, Gy. (1982). Iparosodás agrárországban. Magyarország gazdaságtörténete 1848–1914, Budapest: Gondolat.Google Scholar
Křupková, L. & Ritter, R., eds. (2026). Composers’ Unions and Cultural Policy in State Socialist Countries in the 1950s and 1960s, Berlin: Peter Lang.Google Scholar
Laczó, F. & Varga, B., eds. (2022). Magyarország globális története, Budapest: Corvina.Google Scholar
Lammel, I., ed. (1961). Bibliographie der deutschen Arbeiterliederbücher, Berlin: Akademie der Künste.Google Scholar
Lammel, I. (1974). Hanns Eislers Wirkens für die Einheitsfront in der internationalen revolutionären Musikbewegung. In Grabe, M., ed., Hanns Eisler heute, Berlin: Akademie der Künste, pp. 61–66.Google Scholar
László, S. (2022). A transznacionalitás privilégiuma: Hidegháborús utazások típusai az államszocialista Magyarországon. In Takács, R., ed., A nyitott zárt ország. Kulturális és tudományos érintkezések az 1970-es és 1980-as években Magyarország és a Nyugat között, Budapest: Napvilág, pp. 63–92.Google Scholar
Leary, J. P. (2010). Yksi Suuri Union (One Great Union). Field recordings of Finnish American IWW songs. Journal of Finnish Studies, 14(1), pp. 6–17.Google Scholar
Liberovici, S. (1964). Zur Schaffung neuer politischer Lieder. Beitrage zur Musikwissenschaft, 6(4), pp. 337–338.Google Scholar
Lloyd, A. L. (1944). The Singing Englishman: An Introduction to Folksong, London: Workers’ Music Association.Google Scholar
Lloyd, A. L. (1962). Arbeitervolklieder in Großbritannien. Beiträge zur Musikwissenschaft, 4(3), pp. 161–203.Google Scholar
Marc, I. & Green, S., eds. (2016). The Singer-Songwriter in Europe. Paradigms, Politics and Place, London: Ashgate.10.4324/9781315552910CrossRefGoogle Scholar
Mark, J. & Apor, P. (2015). Socialism Goes Global: Decolonization and the Making of a New Culture of Internationalism in Socialist Hungary, 1956–1989. Journal of Modern History, 58(4), pp. 852–891.10.1086/683608CrossRefGoogle Scholar
Mark, J., Apor, P., Vučetić, R. & Osęka, P. (2015). ‘We Are with You, Vietnam’: Transnational Solidarities in Socialist Hungary, Poland and Yugoslavia. Journal of Contemporary History, 50(3), pp. 439–464.10.1177/0022009414558728CrossRefGoogle Scholar
Mark, J., Kalinovsky, A., & Marung, S., eds. (2020). Alternative Globalizations. Eastern Europe and the Postcolonial World, Bloomington: Indiana University Press.Google Scholar
Maróthy, J. (1953a). A népzene új fejlődésének néhány kérdése a Szovjetunióban, Budapest: Népművészeti Intézet.Google Scholar
Maróthy, J. (1953b). A középkori tömegzene alkalmai és formái. In Szabolcsi, B., ed., Zenetudományi tanulmányok I, Budapest: Akadémiai, pp. 439–494.Google Scholar
Maróthy, J. (1955). Zene és valóság. In Juhász, F., ed., Fejezetek a zene történetéből, Budapest: Művelt Nép, pp. 7–16.Google Scholar
Maróthy, J. (1961). Kinek a zenéje és meddig? A jazz körüli vitákról. Élet és Irodalom, 5(32), pp. 5–7.Google Scholar
Maróthy, J. (1962). Társadalmi dal. Bibliográfiai adalékok a zenetudomány egy fontos problémaköréhez. Magyar Zene, 3(4), pp. 378–385.Google Scholar
Maróthy, J. (1965c). Az igazság dalai. Gondolatok a mozgalmi dal jelenéről és jövőjéről. Ifjú Kommunista, 6(11), pp. 23–25.Google Scholar
Maróthy, J. (1975). Zene, forradalom, szocializmus. Szabó Ferenc útja, Budapest: Gondolat.Google Scholar
Maróthy, J. (1981a). Music of Your Own. Popular Music, 1, pp. 15–25.10.1017/S0261143000000891CrossRefGoogle Scholar
Maróthy, J. (1983). Traditionen demokratischen Musikkultur. In Elsner, J., ed., Sozialistische Musikkultur 2, Berlin: Neue Musik, pp. 50–61.Google Scholar
Maróthy, J., Szatmári, A. & Katona, I., eds. (1968). A parasztdaltól a munkásdalig, Budapest: Akadémiai.Google Scholar
Maróthy, J., Ujfalussy, J. & Zoltai, D. (1973). Szocialista kultúra és marxista zeneszociológia. Magyar Zene, 14(2), pp. 189–199.Google Scholar
Maróti, G. (1960). Zenei tömegmozgalmunk helyzetéről. Népművelési Értesítő, 1(1–2), pp. 73–90.Google Scholar
Nagy, D. (1962). A munkásdal és munkásfolklór magyar szakirodalma, Budapest: without publisher.Google Scholar
Nejedlý, Z. (1954). Dějiny husitského zpěvu, Prague: Nakl. Československé akademie věd.Google Scholar
Nicoll, M. (2023). The Bitterfelder Weg and the path to political song. Politics in Music and Belfast, Queens University, www.youtube.com/watch?v=wyYtRSm9fL8&t=32s (last accessed: 12 October 2025).Google Scholar
Noeske, N. & Tischer, M. (2010). Musikwissenschaft und Kalter Krieg, München: Böhlau.10.7788/boehlau.9783412213039CrossRefGoogle Scholar
Pap, S. I. (2018). In the Hot Summer of ’68: We Were the Tempest in the Hungarian Teapot. The Hungarian Maoist Plotters. LeftEast, https://lefteast.org/hungarian-maoist-plotters/ (last accessed: 12 October 2025).Google Scholar
Pestelli, C. (2014). An Escape from Escapism: The Short History of Cantacronache. In Fabbri, F., ed., Made in Italy, New York: Routledge, pp. 153–161.Google Scholar
Péteri, Gy. (2008). The Occident within or the Drive for Exceptionalism and Modernity. Kritika: Explorations in Russian and Eurasian History, 9(4), pp. 929–937.10.1353/kri.0.0039CrossRefGoogle Scholar
Péteri, L. (2000). Adalékok a hazai zenetudományi kutatás intézménytörténetéhez (1947–1969). Magyar Zene, 38(5), pp. 161–191.Google Scholar
Péteri, L. (2002). Zene, tudomány, politika: Zenetudományi Gründerzeit és államszocializmus (1951–1953). Muzsika, 45(1), pp. 16–22.Google Scholar
Péteri, L. (2007). Kodály az államszocializmusban (1949–1967). Kultúrpolitika- és társadalomtörténeti tanulmány. In Berlász, M., ed., Kodály Zoltán és tanítványai: A hagyomány és hagyományozódás vizsgálata két nemzedék életművében, Budapest: Rózsavölgyi és Társa, pp. 97–174.Google Scholar
Péteri, L. (2019). Szabad szövetség. A zenei elit intézményei a forradalom, a megtorlás és az államszocialista restauráció idején (1956–1959). In Gyarmati, G. & Péteri, L., eds., 1956 és a zenei élet, Pécs: Kronosz, pp. 77–148.Google Scholar
Rainer, M. J. (2004). A hatvanas évek Magyarországon. (Politika)történeti közelítések. In Rainer, J. M., ed., Hatvanas évek Magyarországon, Budapest: 1956-os Intézet, pp. 11–27.Google Scholar
Raku, M. (2017). The Phenomenon of Translation in Russian Musical Culture of the 1920s and Early 1930s: The Quest for a Soviet Musical Identity. In Zuk, P. & Frolova-Walker, M., eds., Russian Music since 1917, Oxford: Oxford University Press, pp. 127–147.Google Scholar
Ramstedt, K., Välimäki, S., Ahlsved, K. & Mononen, S., eds. (2025). Music, Research, and Activism, Bristol: Intellect.Google Scholar
Réti, L. (1955). Bevezető. In Szerémi, B., ed., Magyarországi munkásdalok, Budapest: Zeneműkiadó, pp. 5–6.Google Scholar
Robb, D. (2013). Political song in the GDR. In Robb, D., ed., Protest Song in East and West Germany since the 1960s, Rochester: Boydell & Brewer, pp. 227–254.Google Scholar
Schubert, M. (2018). We Shall Overcome. Die DDR und die amerikanische Bürgerrechtsbewegung, München: Schöningh.Google Scholar
Steinitz, W. (1954). Deutsche Volkslieder demokratischen Charakters aus sechs Jahrhunderten, Vol. I, Berlin: Akademie-Verlag.Google Scholar
Steinitz, W. (1964). Arbeiterlied und Arbeiterkultur. Beiträge zur Musikwissenschaft, 6(4), pp. 279–288.Google Scholar
Szabari, V. (2020). Az 1960-es években intézményesülő magyar szociológia társadalmi és politikai környezete. Korall, 80, pp. 79–100.Google Scholar
Szabolcsi, B. (1968). A zenei köznyelv problémái. A romantika felbomlása, Budapest: Akadémiai.Google Scholar
Szalay, O. (2004). Kodály, a népzenekutató és tudományos műhelye, Budapest: Akadémiai.Google Scholar
Szatmári, A. (1965). II. Nemzetközi Munkásdalkutatási Konferencia. Magyar Zene, 6(6), pp. 643–645.Google Scholar
Szávai, M. (1962). A hatékonyabb együttműködésért. A szocialista országok zeneművész szövetségei szófiai tanácskozásának határozata. Magyar Zene, 3(5), pp. 435–436.Google Scholar
Szemere, A. & Ignácz, Á. (2025). Utopianism, Activism, and Networks: Insights into the Early Work of János Maróthy. Popular Music, 43(3), pp. 301–320.10.1017/S0261143024000436CrossRefGoogle Scholar
Szeverényi, E. (1981). Folk-mozgalom Magyarországon. (Rövid történet és egy vizsgálat tanulságai). In Berlász, M., ed., Zenetudományi Dolgozatok 1981, Budapest: MTA Zenetudományi Intézet, pp. 161–172.Google Scholar
Szőke, P. (1961). A cseh munkásdalkutatás eredményei, módszere és feladatai. Magyar Zene, 1(4), pp. 409–430.Google Scholar
Takács, R. ed. (2022). A nyitott zárt ország. Kulturális és tudományos érintkezések az 1970-es és 1980-as években Magyarország és a Nyugat között, Budapest: Napvilág.Google Scholar
Tallián, T. (2014). Magyar képek. Fejezetek a magyar zeneélet és zeneszerzés történetéből 1940‒1956, Budapest: Balassi & MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont.Google Scholar
Thomkins, D. G. (2013). Composing the Party Line: Music and Politics in Early Cold War Poland and East Germany, West Lafayette, IN: Purdue University Press.Google Scholar
Thurman, K. (2021). Singing Like Germans: Black Musicians in the Land of Bach, Beethoven, and Brahms, Ithaca. NY: Cornell University Press.Google Scholar
Tomatis, J. (2014). A Portrait of the Author as an Artist: Ideology, Authenticity, and Stylization in the Canzone d’Autore. In Fabbri, F., ed., Made in Italy, New York: Routledge, pp. 87–99.Google Scholar
Tomoff, K. (2004). A Pivotal Turn: Prague Spring 1948 and the Soviet Construction of a Cultural Sphere. Slavonica, 10(2), pp. 157–176.10.1179/sla.2004.10.2.157CrossRefGoogle Scholar
Vikárius, L. (2006). A budapesti Bartók Archívum története. Magyar Múzeumok, 12(1), pp. 8–11.Google Scholar
Vitányi, I. (1964). A művészetszociológia módszertani alapjairól. Filozófiai Szemle, 8(5), pp. 841–871.Google Scholar
Voigt, V. (1968). Irányzatok és távlatok a mai munkásdalkutatásban. In Maróthy, J., Szatmári, A. & Katona, I., eds., A parasztdaltól a munkásdalig, Budapest: Akadémiai, pp. 475–495.Google Scholar
Wicke, P. (2025). Popular Music Studies Behind the Iron Curtain: The Constitution of Popular Music Research in East-Central Europe before 1989. Popular Music, 43(3), pp. 267–300.10.1017/S0261143024000412CrossRefGoogle Scholar
Zimmermann, B. (2020). Histoire Croisée. A Relational Process-based Approach. Footprint, 14(1), pp. 7–13.Google Scholar
Zubok, V. (2014). Introduction. In Babiracki, P. & Zimmer, K., eds., Cold War Crossings. International Travel and Exchange across the Soviet Bloc, Arlington: University of Texas, pp. 1–12.Google Scholar
Accessibility standard: WCAG 2.1 AA
Why this information is here
This section outlines the accessibility features of this content - including support for screen readers, full keyboard navigation and high-contrast display options. This may not be relevant for you.Accessibility Information
The HTML of this Element complies with version 2.1 of the
Web Content Accessibility Guidelines
(WCAG), covering newer accessibility requirements and improved
user experiences and achieves the intermediate
(AA)
level of WCAG compliance, covering a wider range of accessibility requirements.
Content Navigation
Table of contents navigation
Allows you to navigate directly to chapters, sections, or non‐text items through a linked table of contents, reducing the need for extensive scrolling.
Allows you to navigate directly to chapters, sections, or non‐text items through a linked table of contents, reducing the need for extensive scrolling.
Reading Order & Textual Equivalents
Single logical reading order
You will encounter all content (including footnotes, captions, etc.) in a clear, sequential flow, making it easier to follow with assistive tools like screen readers.
You will encounter all content (including footnotes, captions, etc.) in a clear, sequential flow, making it easier to follow with assistive tools like screen readers.
Visual Accessibility
Use of colour is not sole means of conveying information
You will still understand key ideas or prompts without relying solely on colour, which is especially helpful if you have colour vision deficiencies.
You will still understand key ideas or prompts without relying solely on colour, which is especially helpful if you have colour vision deficiencies.
Structural and Technical Features
ARIA roles provided
You gain clarity from ARIA (Accessible Rich Internet Applications) roles and attributes, as they help assistive technologies interpret how each part of the content functions.
You gain clarity from ARIA (Accessible Rich Internet Applications) roles and attributes, as they help assistive technologies interpret how each part of the content functions.